|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 26 találat | lapozás: 1-26 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Rafain Zoltán 2000. április 18.Folynak az RMDSZ-előválasztások és jelöltállítások. Ápr. 17-én ülésezett az RMDSZ Fehér megyei Választmánya Nagyenyeden. A megyei tanácsoslista sorrendje a következőképpen alakult: Brendus Gyula, Köble Csaba, Cseterás János Bakó Botond. - A Csíki területi szervezetben a megyei tanácsosjelöltek kijelölésére lebonyolított előválasztások nyomán kialakult tanácsosi lista a következő: Zsombori Vilmos (10331 szavazat), Borbély Ernő (9732), Beder Tibor (9223), Papp Kincses Emese (8168), Gergely Matyás (7696), Mátéffy Győző (7414), Csillag Géza (5666), Borboly Csaba (5471), Deáky Tibor (5285), Rafain Zoltán (5008), Ábrahám István (5002), Hegyi István (4656), Kedves Imre (4540), Ördög Imre (4363), Eigel Tibor (4137), Gálfi Nándor (3986), Ilyés Ildikó (3939), Szász István (3792), Lukács Vilmos (3791), Fazakas Imre (3695), Vitos László (3331), Bencze Tibor (3300), Lukács Antal (3171), Albert Homonnai Márton (2892), Csutak István (2754), Biederman Attila (2561), Bálint Gábor (2439), Molnár József (2346), Farkas László Dezső (2218), Simon Repolski Péter (2079). - Ápr. 16-án előválasztást tartottak Sarmaságon és Kárászteleken. Sarmaságon az RMDSZ polgármester jelöltje Keresztes Zoltán lett (a szavazatok 63%-ával), Kárászteleken az RMDSZ polgármester-jelöltje Faluvégi Ferenc. /Folynak az előválasztások és jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr.8. - 1704. sz./2000. november 24.A Csíkszeredai Erdőigazgatóság korlátozta az 1/2000-es földtörvény alapján tulajdonosaiknak visszajuttatható erdőterületek nagyságát. Az alcsíki közbirtokosságok jogtalannak tartják az intézkedést, és tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. Rafain Zoltán, az Alcsíki Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke elmondta: Nincs jogi alapja ennek a döntésnek, a törvény nem tartalmaz ilyen korlátozásokat. Kontesveller József prefektus megerősítette: Az erdészet rendelkezése ellentmond a törvénynek. /Kovács Attila: Törvényellenesnek tartják az erdészet lépését. Tiltakoznak az alcsíki közbirtokosságok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./2002. július 1.Közbirtokossági tanácskozást tartottak Markó Béla részvételével a hétvégén Csíkszeredában. Dr. Garda Dezső A közbirtokosságok helye és szerepe a megye fejlődésében címmel a hétvégén Csíkszeredában megtartott konferencián, bemutatta legújabb A székely közbirtokosság című könyvét. Garda elítélte azokat, akik akadályozzák az erdők visszaadását és a magánerdészetek működését, majd kijelentette, egyes esetekben ezek az emberek éppen RMDSZ-es tisztségviselők. Garda kijelentette, egy kitartó csapatnak köszönhetően Hargita megyében a 107 ezer hektár erdőből 80 ezret óriási erőfeszítéssel ugyan, de sikerült visszaadni a közbirtokosságoknak. A tanácskozást vezető Rafain Zoltán megyei tanácsos szerint jó lenne létrehozni a Hargita, Kovászna és Maros megyei közbirtokosságok szövetségét. Markó szerint az ellenállás egy részét sikerült legyőzni, de nem hárult el minden akadály. /Kiss Edit: Erőt jelent a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./2002. december 20.Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./2003. május 13.54,83 százalékos részvételi arányt jegyeztek az RMDSZ Csíki Területi Szervezete által máj. 11-én szervezett belső választáson. A területi szervezet tagszervezeteinek nyilvántartott taglétszáma 7474, a területi elnökjelöltre leadott szavazatok száma 4098, a szövetségi képviselőjelöltekre 4086, a területi képviselőjelöltekre pedig 4099. Az egyedüli területi elnökjelölt - Ráduly Róbert Kálmán tisztségben lévő elnök - 3770 érvényes szavazatot kapott, 256-on szavaztak ellene és 72 szavazat érvénytelen volt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) tagjelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta Zsombori Vilmos - 832, Márton István - 718, Rafain Zoltán - 561, Hajdú Áron Péter - 479 és Nagy Benedek - 466. - Megtisztelő a figyelem, amelyet az emberek a belső választásokra fordítottak - mondta Ráduly Róbert Kálmán területi elnök. - Ez megerősít minket abban a hitünkben, hogy a közvetlen választások módszere az egyetlen járható út - szögezte le a képviselő. /Sarány István: RMDSZ belső választások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2003. május 14.Érvényes és érvénytelen. Több mint 50 százalékos volt máj. 11-én, vasárnap a részvétel a Csíki Területi RMDSZ által megszervezett belső választásokon. Nem úgy Háromszéken, ahol nagyfokú volt az érdektelenség a tagság soraiban. A 300 ezer magyar lakta Hargita megyében az RMDSZ-nek három területi szervezete van, a széki történelmi felosztást követve: csíki, gyergyói és udvarhelyszéki. Máj. 11-én Csíkszéken rendeztek állóurnás, titkos, közvetlen belső választásokat, s ezen újraválasztották Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselőt a szövetség területi elnökének. Az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíki képviselőit is megválasztotta, körzetek szerint. Csíkszeredát Hajdú Áron és Nagy Benedek fogja képviselni az SZKT-ban. Felcsíkról Márton Istvánt, Alcsíkról Rafain Zoltánt, Középcsíkról pedig Zsombori Vilmost választották SZKT-tagnak. (Nagy jelölése és megválasztása sokakban megütközést keltett, ugyanis őt évekkel ezelőtt etikai vétség miatt - az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen áskálódott - Csíkszeredában kizárták a szervezetből, s ezt az SZKT is megszavazta, ám senki sem tud róla, hogy valaha is rehabilitálták volna.) Kovászna megyében is két területi RMDSZ-szervezet van: a felsőháromszéki (Kézdivásárhely központtal) és a háromszéki (Sepsiszentgyörgy központtal). Az előbbi 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolított le részleges belső választásokat, ezen 3261 RMDSZ-tag, azaz a jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A háromszéki területen csak 2389 RMDSZ-tagot szavazott, a részvétel így 11,93 százalékos volt, a szavazás tehát érvénytelen. /Csíkszék-Háromszék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./2004. szeptember 23.Az RMDSZ Csíki Területi Előválasztási Bizottsága közleménye szerint a képviselői előválasztásokra Borbély Ernő, Kedves Imre, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Rafain Zoltán valamint Szondy Zoltán nyújtották be a jelölési dokumentációt. A szenátor-jelöltek is eleget tettek a követelményeknek, így a megyében Borbáth István és Verestóy Attila (Udvarhelyszék), Sógor Csaba és Zsombori Vilmos (Csíkszék) valamint Dézsi Zoltán és Nagy István (Gyergyószék) vehetnek részt az előválasztásain. /(Daczó Dénes): Szondy ügyében az Országos Előválasztási Bizottság dönt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./2005. április 22.A legfőbb gond, hogy nem tudták visszaszerezni a teljes tulajdonjogot sem az erdők, sem pedig az egykori ingatlanok viszonylatában, állapította meg Rafain Zoltán, a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. A közbirtokosságoktól ingatlanokat is elvettek. Gond a vadgazdálkodás is a közbirtokosság területén. A mai törvénykezés szerint a közbirtokosságoknak nincs joguk beleszólni a vadászatba, ami ellenkezik a nyugat-európai szabályozásokkal és gyakorlattal. A nyugati szabványok szerint a vadászat joga a tulajdonost illeti meg. /Béres Katalin: Egyperces Rafain Zoltánnal, a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetségének elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2005. június 7.Az 571/2003-as fiskális törvény tervezett módosításai ellen tiltakoznak a Hargita megyei erdőtulajdonosok. Mint mondják, ha a módosítások hatályba lépnek, veszteséges lesz az erdőgazdálkodás, a tulajdonosoknak jövedelem helyett csak kiadásaik lesznek. A kormány által már elfogadott tervezet szerint az erdőterületekre egységesen évente 35 új lej/hektár adó fizetendő, ami megközelítőleg 10 eurót jelent. –Az erdőtulajdonosoknak fizetniük kell az adminisztrálást, a 20 százalékot az újratelepítésre, az üzemtervezés költségeit, a közbirtokosság alkalmazottainak fizetését és az ezzel járó járulékokat Mindezek mellett ez az új adó gyakorlatilag veszteségessé teszi az erdőgazdálkodást, mondta Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosságok Szövetségének elnöke. /Kovács Attila: Tiltakoznak az erdőtulajdonosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./2007. július 25.Dr. Garda Dezső gyergyói RMDSZ-képviselő július 21-én tárta nyilvánosság elé Famaffia a Székelyföldön címmel a kivizsgálássorozat összefoglalóját. Garda kifejtette, a kitermelési kvóták rendszerének fenntartását sérelmezik az erdészetek, azok országos szövetsége, leginkább maguk a tulajdonosok, akik emiatt jogos jövedelemtől esnek el. Garda törvénytervezetébe annak idején bevette a kvótakiosztás megszüntetését is. Itt korrupcióról van szó, a kvótákat eurókért vásárolták, mégpedig három-öt euró csúszópénzt adtak egy köbméter kivágható fáért. Amikor a törvényt meg kellett szavazni, egyes RMDSZ-es honatyák is Garda tervezete ellen voltak. Nem első eset, sajnos, állapította meg. Garda Dezső szerint a székelyföldi erdőirtás legalább akkora figyelmet érdemlő vészhelyzetet idézhet elő, mint a verespataki ciántechnológián alapuló aranykitermelési terv. Garda emlékeztetett, az 1995-ös rendkívüli széltörés kapcsán indult meg a székely erdőségek hatalmas kifosztása, ezt vizsgálóbizottsági tagként alaposan dokumentálni tudja. Hargita megyében négymillió köbméter fát döntött ki a viharos szél, s ebből csak 1,6 milliót jelentettek a minisztériumnak és az Országos Erdőügynökségnek, a többit elhallgatták. A nagyfokú elégedetlenség miatt a parlamentben megalakult vizsgálóbizottság, a szakemberek kiderítették, hogy Hargita megyében 2,4 millió köbméternyi faanyagot elhallgattak. El lehet képzelni, mekkora hasznot hajtott ez azoknak a hegyen túli vállalkozóknak, akik szinte ingyen jutottak akkor hozzá, de árán adtak túl rajta. Megvannak a nevek is, akik felelősek e rablásért. Az akkori megyeitanács-elnök és a prefektus akkor jelentette be, hogy Hargita megyében nincs korrupció, amikor Garda képviselő a Hargita Népében kezdte közölni az ellenkezőjét bizonyító aktákat. Ezek a személyek azonban politikai védettséget élveztek, és miután a Szociáldemokrata Párt hatalomra került 2000-ben, ezeket az ügyeket ,,megoldották” úgy, hogy nyomást gyakoroltak az ügyészségre, bíróságokra, és a kártevőket nem vonták felelősségre. Még nagyobb kárt okoztak a nehezebben megfogható törvénytelen árverések. Garda a két megyében /Háromszéken és Hargita/ négymillió köbméter fa elhallgatását látja bizonyítottnak. Garda Dezső szerint a törvénytelen kitermelés, az eddig soha nem tapasztalt mértékű fa-, sőt, erdőlopás összefüggésben van az erdővisszaadásért kezdődő harccal. 1997 őszén, kezdődött, de csak 2000. január 12-én fogadták el a törvényt. Ezután is mindent elkövettek, hogy a visszaadást hátráltassák. Garda számára fájdalmas volt, hogy akik ellen kivizsgálás indult, azok azzal vádolták őt, hogy magyar ember támad magyar embert. Arról viszont hallgattak, hogy ezek az emberek akadályozták azt, hogy a magyar közösségek visszakapják jussukat. Hargita megyében csak azoknak akarták kiadni jussukat, akik az állami erdészettel kötnek szerződést. A megyében már 2000-ben létrehozták a Csíki Közbirtokossági Uniót és a Libán Uniót, mely Udvarhely és Gyergyó vidékét foglalta magában, ezek tagjai magánerdészeteket állítottak fel, a többiek az államnál maradtak. Azt a három erdészt, akik az erdőket visszaadták – Fodor Györgyről, Sanduly Tamásról és Mező Józsefről van szó –, állásaikból kitették. Sanduly és Mező végül kegyelmet kapott, de Fodor nem. Ő volt az, aki Zetelakán vállalta a magánerdészet alapítását, Csíkban pedig Rafain Zoltán és Tőke István voltak azok, akik e harcot vállalták a közbirtokossági unió, illetve a magánerdészet szintjén. /B. Kovács András: A kvótarendszer kulcsa (Vágják a fát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./2008. február 16.Február 17-én Csíkkozmáson gyűlésezett a Csíki Közbirtokosságok Egyesülete. A fórumon részt vett Orbán István államtitkár és Zsombori Vilmos szenátor is. Rafain Zoltán, az egyesület elnöke felsorakoztatta a gondokat, amelyekkel a negyvenegy közbirtokosság megbirkózott. Az egyesületből szövetséggé kell válniuk a közbirtokosságoknak, amely lehetővé teszi a nagy volumenű pályázatok elkészítését. A közbirtokosságok a települések gazdasági–társadalmi, művelődési életében is számottevően kivették a részüket. /Ferencz Imre: Látni a fától az erdőt... = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./2011. április 7.Kollégiumépítésért fogtak összeEgy közösségépítõ szerepet is betöltõ csíkszeredai kollégium megépítéséért fogtak össze és indítottak el egy felhívást önkormányzatok, az egyház és a tanfelügyelõség képviselõi, közéleti szereplõk, neves tudósok és kutatók. A Márton Áron és Segítõ Mária gimnáziumoknak helyet adó épületben ugyanis a jelenleg zajló felújítás után már nem mûködhet tovább a bentlakás. Példaértékû összefogás kezdõdött két évvel ezelõtt Csíkszereda és Hargita megye önkormányzata, valamint az egyház között. Ennek eredményeként újul meg a 100 éve épült római katolikus gimnázium, Csíkszereda legmonumentálisabb mûemlék épülete. A felújítás után azonban az épületben többé már nem kaphat helyet a bentlakás, melynek így megszûnésével a gimnázium elveszíti regionális elitképzõ szerepét. Egy közösségépítõ szerepet is betöltõ kollégium megépítéséért fogtak össze és indítottak el egy felhívást - amely egyben szándéknyilatkozat is - a megyei és a helyi tanács, az egyház és a tanfelügyelõség képviselõi, valamint közéleti szereplõk, neves tudósok, kutatók, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium volt diákjai és bentlakói tegnap a csíkszeredai megyeházán. A dokumentumot aláírta Hargita Megye Tanácsa részérõl Borboly Csaba elnök és Petres Sándor alelnök, Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, Sárosi Béla helyi tanácsos, Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) örökös tiszteletbeli elnöke, a Márton Áron Gimnázium egykori iskolaigazgatója, Ferencz S. Alpár fõtanfelügyelõ, Korodi Szabolcs építész és Darvas-Kozma József fõesperes. A kollégium megépítésének kezdeményezõi továbbá Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, Fülöp Tünde egykori bentlakó, jelenleg a göteborgi egyetem professzora, Korodi Attila parlamenti képviselõ, dr. Kristály Sándor, Románia kiemelkedõ matematikusa, egyetemi docens, valamint Rafain Zoltán megyei tanácsos, a csíki közbirtokossági szövetség vezetõje. Mint azt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a dokumentum aláírásakor elmondta, várják a további támogatók csatlakozását. A felhívás és szándéknyilatkozat aláírói egyetértettek a kollégium megépítésének fontosságában, és lehetõségeik függvényében mindannyian támogatni szeretnék a terv megvalósulását. Sárosi Béla a tervismertetõ során a száz évvel ezelõtt történtekre emlékeztetett - szerinte az akkori példaértékû összefogást kell megismételni a jelenben is, hogy felépülhessen a kollégium. Borboly Csaba, a Márton Áron Gimnázium egykori végzõseként és bentlakójaként kiemelte, Székelyföldnek szüksége van ma is az elitképzésre, amely olyan intézményekben valósulhat meg, amely a tanórák utáni közösségépítést is biztosítja. Szerinte ide kell gyökereztetni a fiatalokat, ebben fontos szerepet tölthet be a kollégium közösségépítõ jellege. Korodi Szabolcs ismertette a kollégium építésére vonatkozó eddigi terveket. Szerinte a Márton Áron és a Segítõ Mária gimnázium, valamint a Nagy István Mûvészeti Líceum számára elképzelt kollégium egy tágabb kulturális régiótervezés is egyben, amely az eddig történtek feltérképezésén alapul. Elképzelésük szerint a jelenlegi igényeknek egy 200-400 fõs, 4000-6000 négyzetméteres kollégium felelne meg. Ezt 3,5-5 millió euróból lehetne megvalósítani. Az építész szerint a gimnázium udvara lenne a legmegfelelõbb helyszín a kollégium felépítésére, azonban errõl még nem született döntés. Lászlófy Pál István tapasztalataira alapozva elmondta, ez a kollégium sokat adna a térség magyar közösségének. Emlékeztetett, a gimnáziumhoz kötõdõ két nagy magyar püspök, Majláth Gusztáv Károly és Márton Áron is mennyire fontosnak tartotta a kollégium közösségépítõ, nevelõ szerepét. Ferencz S. Alpár az infrastruktúra mellett a tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta, és e téren támogatásáról biztosította az elképzelést. Antal Attila - mint Csíkszereda oktatásért felelõs alpolgármestere - szerint a jelenlegi törvényes keretek mellett nagy kihívás egy ilyen kollégium megépítése és fenntartása mind infrastruktúra, mind tartalommal való feltöltés szempontjából. Folytatjuk az eddig elkezdett folyamatot, partnerek vagyunk a megvalósításban - mondta az elöljáró. Darvas-Kozma József az egyház támogatásáról biztosította a terv kivitelezését. Kiemelte, a kollégium erõsíti az intézményt, neveléssel egészíti ki az oktatást. A fõesperes ugyanakkor elmondta, amennyiben a gyakorlatban is visszakapja az egyház azt az épületét, amelyet jelenleg az erdészeti hivatal foglal el, ezt felajánlanák egy kollégium mûködtetésére. Korodi Attila, Kristály Sándor és Fülöp Tünde levélben fejezte ki támogatását a kollégium felépítése kapcsán. Petres Sándor szerint - aki számára a családi hagyomány továbbvitele szempontjából is fontos lenne a kollégium megépítése - hosszú úton indultak el, a jelenlegi esemény, a szándékuk kinyilvánítása az elsõ lépés a megvalósítás felé. A konkrét tervezési folyamattal Korodi Szabolcs foglalkozik, a megye, a város és a parlamenti képviselet pedig a lehetséges pénzügyi forrásokat igyekszik megszerezni. Hargita Népe (Csíkszereda) 2011. május 27.A vidék a barátunk - Székelyföldi Akadémia CsíkszentmártononA székelyföldi vidékfejlesztésrõl és az új oktatási törvényrõl tartottak elõadást a Székelyföldi Akadémia keretében Csíkszentmártonon május 25-én. A helyi sportkomplexumban Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetõje A vidék a barátunk szlogennel látta el a fenntartható helyi boldogulásról szóló vetített bemutatóját, Ferencz Salamon Alpár fõtanfelügyelõ pedig az új oktatási törvényt ismertette. A megyei tanács azzal a céllal kezdeményezte a Székelyföldi Akadémia rendezvénysorozatot, hogy bevonja a Hargita megyei vidéki értelmiséget a politikai döntéshozatal elõkészítésébe. Az elõadásokra képviselõket, helyi egyházi vezetõket, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat, önkormányzati hivatali vezetõket hívnak meg, és lehetõség van a témával kapcsolatos vitára. Gergely András polgármester és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke üdvözölte a hallgatóságot. A megyei tanács elnöke beszédében a saját értékek megõrzésének fontosságát hangsúlyozta, utalva a székely termékek nemzetközi piaci értékesítésére. - Az Európai Unióban fel kell mutatnunk sajátosságainkat, ha részt akarunk venni a régiók közti piaci versenyben - jelentette ki Borboly Csaba. Márton István bemutatta Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési programját, amely a vidéken élõk támogatását célozza, és felsorolta, milyen területeket karolt fel eddig a megyei tanács: tej- és húsfeldolgozás, pékipar, pálinkafõzés, Székely Konyha Egyesület, alcsíki burgonyatermelõk értékesítési szövetkezete. Márton István ismertette a székely termékek havi vásárának történetét is, továbbá a Cora hipermarket és a CBA áruházlánc magyarországi üzleteiben való székelytermék-értékesítést, akárcsak a megyei tanács által levédett Székely termék és Székelyföldi márkanevet, illetve e védjegyek megszerzésének kritériumait. Ferencz Salamon Alpár fõtanfelügyelõ az új oktatási törvényt részletezte a jelenlévõknek. A hallgatóság a végén fõként ezzel a témával kapcsolatban tett fel kérdéseket. A fõtanfelügyelõ kiemelte az új oktatási törvény kisebbségeknek kedvezõ részeit: a kisebbségi közösséghez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatják a történelmet és a földrajzot, a román nyelvet pedig külön módszertan alapján, az iskolák vezetõtanácsaiban pedig fele arányban a helyi önkormányzat meg a szülõk képviseltethetik magukat, a másik felét alkotnák a pedagógusok. A rendezvényen jelen volt Korodi Attila parlamenti képviselõ, id. Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter és Rafain Zoltán megyei tanácsos is. Erdély,ma 2012. március 18.Böjte Csaba lett a Csíki Magánjavak elnökeBöjte Csaba ferences rendi szerzetest választották meg a Csíki Magánjavak elnökének a szervezet március 17-i közgyűlésén. A szerzetes elnökké való vasztásában szerepe volt a csíksomlyói szeretetotthon működtetésének is. Hargita Megye Tanácsának kezdeményezésére a csíkszeredai megyeházán tartották meg a Csíki Magánjavak közgyűlését március 17-én. A megújított kilenctagú igazgatótanács Böjte Csaba ferences rendi szerzetest választotta meg a szervezet elnökének. Hajdu M. Gábor leköszönő elnök javaslatára az új igazgatótanácsba parlamenti képviselőket is beválasztottak. Így a csíki térségből Becze Istvánt, Rafain Zoltánt, Biró Albint, Korodi Attilát és Tánczos Barnát, míg a gyergyói térségből Böjte Csabát, Gál-Pál Lászlót, Szász Mártont és Bányász Józsefet választotta a 84 jelen levő, szavazati joggal rendelkező képviselő az igazgatótanács tagjaivá. A cenzorbizottság tagjai Kedves Imre, Kovács Judit és Nagy István lettek. Hajdu M. Gábor leköszönő elnök részletesen beszámolt a Csíki Magánjavak igazgatótanácsának a 2007. március 10-i közgyűlés óta eltelt időszakban kifejtett tevékenységéről – A Csíki Magánjavaknak történelmileg megszolgált, telekkönyvileg bizonyított, a román törvényhozás által 1934-ben és 1946-ban elfogadott törvényekkel elismert joga van a visszaigényelt vagyonára, amelyre sok haszonlesőnek fáj a foga, pedig ennek a vagyonnak a csíki, gyergyói és gyimesi nemzeti közösségünk érdekeit kell szolgálnia. Mint ahogy azt szolgálja a Böjte Csaba áldásos közreműködésével megvalósult csíksomlyói szeretetotthon – hangzott el a beszámolóban. A Csíki Magánjavak az egyetlen ténylegesen visszakapott ingatlanját, a Domokos Pál Péter nevét viselő hajdani gyermekotthont 2008-ban évi egyeurós jelképes díjért adta bérbe a Szent Ferenc Alapítványnak a segítségre szoruló gyerekek középfokú és egyetemi oktatása támogatásának céljából. A Szent István tiszteletére felszentelt csíksomlyói kollégiumban jelenleg száz székelyföldi fiatal él, akik különböző csíkszeredai oktatási intézményekben tanulnak. Mivel a két évtizeddel ezelőtt újraalakult Csíki Magánjavak nem rendelkezik semmilyen pénzügyi forrással – így nem tudja érdekvédelmét hatékonyan ellátni –, a szervezet leköszönő vezetősége Hargita Megye Tanácsával való intézményes együttműködést javasolt. A csíki, gyergyói és gyimesi közösségek képviselői egyhangúlag megszavazták az együttműködési megállapodásnak a megkötését, amelynek értelmében a megyei tanács a Csíki Magánjavak vagyonának kezelésére egy közösségi fejlesztési társulást (ADI) hoz létre, amelynek alapító tagjai az érintett települések lesznek. Hargita Megye Tanácsa egy nappal korábban, a Gyergyószentmiklóson tartott március 16-i soros havi ülésén bízta meg Borboly Csabát, a megyei tanács elnökét a közösségi társulás megalakításához szükséges lépések megtételével. Erdély.ma 2012. június 13.Hargita Megye Tanácsa: kétharmados az RMDSZA megyei választási iroda hivatalos eredményei alapján a Hargita megyei tanácsosi listákra összesen 139 118 érvényes szavazat érkezett, ennek 61,45 százalékát (85 466 szavazatot) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerezte meg. Így a bejutási küszöböt el nem ért pártok szavazatainak visszaosztásával együtt az RMDSZ jelöltlistájáról összesen 20-an nyertek megyei tanácsosi mandátumot, ez a mandátumok kétharmadát jelenti. A megyei tanácselnöki tisztségre leadott 141 963 érvényes szavazat 64,91 százalékát, vagyis 92 155 voksot az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba nyerte el, így újabb négy évig vezeti Hargita Megye Tanácsát. A három magyar párt megyei tanácsosjelöltjeire összesen leadott 118 686 érvényes szavazat 75,02 százalékát az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba, 14,27 százalékát az MPP jelöltje, Salamon Zoltán, míg 10,69 százalékát az EMNP jelöltje, Sorbán Attila szerezte meg. A megyei tanácsosi listákra leadott érvényes szavazatokból a Magyar Polgári Párt (MPP) 18 468-at, 13,27 százalékot, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 14 752-t, 10,6 százalékot, míg a Szociál-Liberális Unió (USL) 12 121-et, 8,71 százalékot szerzett meg. Így az MPP négy mandátummal, az EMNP és az USL pedig három-három mandátummal vesz részt a megyei tanácsban. A többi pártra leadott érvényes szavazatok száma nem érte el a megyei tanácsba való bejutáshoz szükséges határértéket. A megyei tanácselnökre leadott szavazatok 12,35 százalékát (17 533 szavazatot) 9,25 százalékát (13 142 szavazatot) az USL és 8,34 százalékát (11 842 szavazatot) az EMNP nyerte el. Az eredmények alapján a megyei tanács összetétele várhatóan a következőképpen alakul: RMDSZ-es tanácsosok: 1. Birtalan József 2. Bende Sándor 3. Pálffy Domokos 4. Becze István 5. Petres Sándor 6. Bíró Barna Botond 7. Ferencz-Salamon Alpár László 8. Sándor Barna 9. Burus-Siklódi Botond 10. Bege Károly 11. Ambrus Sándor 12. Szentes Antal 13. Tóásó László 14. Rafain Zoltán 15. Barti Tihamér 16. Incze Csongor 17. Rácz Árpád 18. Benyovszki Lajos 19. Csutak Mária Magdolna 20. Magyari Vencel MPP-s tanácsosok: 1. Salamon Zoltán 2. Thamó Csaba Zsolt Béla 3. Csillag Péter 4. Sebestyén Csaba-István EMNP-s tanácsosok: 1. Sorbán Attila 2. Orosz-Pál Levente 3. Danguly Ervin USL-s tanácsosok: 1. Proca Ioan 2. Marcu Raducu Ioan 3. Pop Adrian. Erdély.ma 2012. június 18.ANI: gyanús székely tanácsosokAz Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hétvégi tájékoztatása szerint országosan összesen 78 helyi és megyei tanácsos esetében áll fenn az összeférhetetlenség gyanúja, mert vállalkozásuk szerződéses viszonyban volt az önkormányzattal vagy annak alárendeltségébe tartozó intézménnyel. Az ANI rostáján fennakadtak Kovászna és Hargita megyei önkormányzati képviselők is. Értesítőt sem kaptak A Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsnak összesen hat tagját gyanúsítják összeférhetetlenséggel. Az érintettek szerint az ügynökség túloz, többen pedig azt tartják furcsának, hogy az ANI nyilvánosságra hozta a neveket, miközben az összeférhetetlenség ténye nincs bizonyítva. Tulit Attila, a megyei önkormányzat tagjának cége az ügynökség szerint 8,1 millió lej értékben, öt aszfaltozási szerződést kötött a Kovászna megyei tanáccsal és annak alárendelt intézményeivel. Tulit Attila lapunknak elmondta: újságíróktól hallott először az ügyről, hivatalosan semmiről nem értesítették. „Nekem nyomdaipari vállalkozásom van, aminek semmi köze nincs a felhozott vádakhoz. Ezek a szerződések nem léteznek” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Tulit. Lényegesen kisebb összeggel szerepel az ANI listáján a sepsiszentgyörgyi tanács képviselője, Kató Béla, akinek cége 29300 lej értékben készített bútort az önkormányzat alárendeltségébe tartozó tanintézménynek. Kató Béla lapunknak kifejtette: az önkormányzat év elején megszabja a tanintézmények költségvetését, azok pedig önálló jogi személyiségként belátásuk szerint költik el a pénzt. A tanácsos cége 2008-ban pályázat útján nyerte el egy helyi tanintézmény bútorzatának elkészítését, de véleménye szerint nincs szó összeférhetetlenségről. Ferencz Csaba sepsiszentgyörgyi tanácsos – aki a Háromszék napilap (H-Press) gazdasági igazgatója is – 84200 lejre nyújtott reklámszolgáltatást és adott utazási jegyet a helyi ökormányzatnak. „Kaptam egy értesítést az ANI-tól, abban azonban nem írják le, hogy konkrétan mivel gyanúsítanak. Válaszlevélben kértem, hogy írják le a vád tartalmát is, mivel ennek hiányában nem tudok védekezni” – mondta Ferencz Csaba. A Kovászna megyei tanács tagjának, Kiss Tibornak a cége 23900 lej értékben végzett szolgáltatásokat az önkormányzatnak. A tanácsos leszögezte: mandátuma elején lemondott a cégben való részvételéről, a vállalkozása ügyvezetője mulasztott, mert lemondását nem iktatta időben a cégbíróságon. Fazakas Tibor megyei tanácsos benzinkútja 19400 lej értékben adott üzemanyagot az oltszemi kisegítő iskolának. Ő ezzel került be az ANI látóhatárába. Elmondása szerint önkormányzati képviselőként nem köthetett szerződéseket és nem volt beleszólása a szerződések megkötésének döntéshozatalába. Az ugyancsak Kovászna megyei tanácsos Joos Stefan turisztikai irodája 1300 lej értékben foglalt szállást az Árkosi Kulturális Központban, ezért gyanúsítják öszszeférhetetlenséggel. Lapunknak elmondta: furcsának találja a vádat, hiszen nem kapott pénzt, ellenkezőleg, fizetett a szállásért, amit piaci áron foglalt le, nem kedvezményesen. Szakmaiatlan az ANI? Az ANI több Hargita megyei önkormányzati képviselő esetében is összeférhetetlenséget talált. A listát országosan is Pálffy Domokos, Hargita megyei önkormányzati képviselő vezeti: nevéhez az ügynökség által közzétett jelentés szerint mintegy 25 millió lejes összeg fűződik. Az ANI szerint 2008 és 2011 között összesen 43 olyan szerződés született a megyei önkormányzat és különböző kivitelező cégek között, melyekhez Pálffy-t üzleti érdekeltség fűzi. „Tudomásom szerint egyetlen olyan cégben sem vagyok ügyvezető vagy részvényes, amely szerződést kötött a megyei önkormányzattal. Négy éve, amikor mandátumot szereztem, a megyei önkormányzat jogi osztályával egyeztettem az esetleges öszszeférhetetlenségekről, de ilyen nem állt fenn” – nyilatkozta a Székelyhon.ro-nak a tanácsos. A listán Rafain Zoltán és Árus Zsolt neve is szerepel. Rafain személye egy csíkszeredai lakóparkban található, a megyei tanács által fenntartott szolgálati lakással kapcsolatosan merült fel. Árus nevét az ANI közleménye egy, a Hargita Megye Tanácsával megkötött 8065 lej értékű szerződéssel kapcsolatban említi, amely egy számítógépes rendszer felszerelésére vonatkozik. „Láttam én is a listát, de okosabb attól én sem lettem. Az azonban kétségtelen, hogy az ANI törvénytelenül járt el, amikor közzétette a neveket” – fogalmazott az ÚMSZ megkeresésére Árus Zsolt, aki szerint az ügynökség jócskán túllépte a hatáskörét, amikor a névlistát közzétette. Csak annyit közöltek vele, hogy törvénytelenséget követett el, arra már nem tértek ki, hogy pontosan mit. Rafain Zoltánt és Pálffy Domokost lapzártáig nem sikerült elérnünk. Horváth István, Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest) 2013. február 28.Ünnepelt a Csíki MagánerdészetTízéves jubileumát ünnepelte csütörtökön a Közbirtokosságok Egyesülete és a Csíki Magánerdészet. Az erdészet székhelyén, a Haladás utca 17. szám alatt az ünnepi beszédeket követően táblaavatóra is sor került. Köszöntőbeszédében Rafain Zoltán, a Közbirtokosságok Egyesületének elnöke ünnepnek nevezte az évfordulót, hisz tíz év távlatából lehet visszatekinteni azokra az időkre, amikor létjogosultságot kaptak a magánerdészetek. Elmondta, az egyesületet azért hozták létre, hogy egymást erősítve, támogatva létjogosultságukat tudják biztosítani. „Sok munka és kitartás van a hátunk mögött, jelenleg talán Európa egyik legnagyobb erdészete vagyunk” – jegyezte meg Rafain, aki egyúttal köszönetet mondott Verestóy Attilának, Garda Dezsőnek, Markó Bélának, valamint Ilie Sârbu volt mezőgazdasági miniszternek, hogy segítségükkel nagyban hozzájárultak a magánerdészetek létrejöttéhez. „Önök azok, akik Erdély legnagyobb közösségi vagyonának értékét őrzik, mert ami a birtokunkban van, az biztonságban van” – kezdte ünnepi beszédét Korodi Attila parlamenti képviselő. Hozzáfűzte, vannak még olyan erdők, legelők, amik őseinké voltak, de a mai napig nem szolgáltatták azokat vissza, utalva itt a Bákó és Neamţ megyei, egykor székely tulajdonban lévő erdőkre. Megjegyezte, ez az ország a kiszámíthatatlanságról szól, sokat kell kínlódni az igazságszolgáltatással, és még sok mindent kell tenni azért, hogy érdekeink érvényesüljenek. A képviselő szólt a lehetőségekről, megemlítve a területalapú támogatásokat, majd reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező tíz évben még jobban megerősödnek a székelyföldi gazdaság gerincét jelentő erdészetek, és nemcsak rönkfákat, hanem már feldolgozott termékeket fognak a piacra juttatni. Májer Emese, a magánerdészet vezetője röviden ismertette: tíz évvel ezelőtt, amikor az erdészet működési engedélyét megkapta, 32 ezer hektárral indult. Most közel 50 ezer hektáron gazdálkodnak. Tíz esztendeje négy magánerdészet jött létre az országban, jelenleg pedig már 139 működik. Az ünnepi beszédeket követően leleplezték a Közbirtokosságok Egyesülete és a Csíki Magánerdészet feliratú, valamint azok logóit tartalmazó táblát, majd egy képet készítettek, amint Rafain Zoltán és Májer Emese egy nagy, üres lapokból álló könyvet tart kezében. Mint megtudtuk, a könyvben a magánerdészet elmúlt tíz évét, és az elkövetkező idők eseményeit fogják majd dokumentálni. Létai Tibor Székelyhon.ro, 2013. július 3.Közbirtokossági ösztöndíj sapientiásoknakKözbirtokossági ösztöndíj létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karainak több vezetője és tizennégy közbirtokosság elnöke. „Meg kell tennünk azokat a lépéseket, amelyek által a régió magáénak fogja érezni ezt az egyetemet. Egy tehetséggondozási program nagyon jó kezdetnek bizonyulhat” – így kezdte szerdán a közbirtokossági ösztöndíj létrehozásáról szóló megbeszélést Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, hangsúlyozva, egy térség felemelkedése nem történhet meg egy helyben működő egyetem nélkül. Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja szerint régóta keresik a kapcsolatot a közbirtokosságokkal, a kigondolt tehetséggondozási programmal végre az itthoni tanulásra ösztönözhetik a jó képességű diákokat. „Mi azt tudjuk ígérni, hogy a közbirtokosságok által támogatott hallgatókat elitképzésben részesítjük” – fogalmazott Kósa. Kollégája, Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja szerint az egyetem célja olyan körülmények (például ösztöndíjtámogatási rendszer) biztosítása, amely a tehetségeket is e felsőoktatási intézménybe vonzza. A tervezett ösztöndíjról Az ösztöndíj lényege a következő: a közbirtokosságok megszabott összeggel – a javaslat szerint legalább havi 110 euróval – támogatnák olyan, kiváló tehetségű helyi fiatalok továbbtanulását, akik a képzés befejezése után itthon szeretnének dolgozni. Az egyetem ugyanakkor a támogatásért cserébe a diákokat bevonná a kutatási programokba, illetve egyéni tanácsadók révén felkészítené az országos és nemzetközi tantárgyversenyekre. Az elképzelés szerint az ösztöndíjra olyan sapientiás diákok pályázhatnának, akiknek legalább egy tantárgyból (a testnevelés kizárva) kilences volt az érettségi jegyük. Ideje a jövőbe is fektetni Pozitív volt a jelen lévő tizennégy közbirtokossági vezető hozzáállása a Sapientia ajánlatához. Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokossági Unió elnöke például azt mondta, eddig számos kultúrotthont és ravatalozót építettek a közbirtokosságok, most már ideje a jövőbe is fektetni, ne csak a múltba. Az eseményen az is elhangzott, hogy ezzel az ösztöndíjjal fel szeretnék éleszteni azt a hagyományt, amely évszázadokon keresztül jellemezte a székely népet: a közbirtokosságok jó képességű diákok tanulását támogatták. A szerdai beszélgetésen a jelen lévő – tusnádi, vacsárcsi, bánkfalvi, csíkszentgyörgyi, kászonaltízi, kászonfeltízi, madarasi, rákosi, csicsói, csíkszentimrei, delnei, csíkszenttamási, karcfalvi és gyergyóditrói – közbirtokossági vezetők egy szándéknyilatkozatot írtak alá, vállalva, hogy amennyiben az adott közbirtokosságok tagjai is beleegyeznek, támogatni fogják a tehetséggondozási programot. Az egyetem vezetői más közbirtokosságok jelentkezését is várják Hargita megye bármely településéről. Az ötletet amúgy Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és Hargita Megye Tanácsa is támogatja. Kozán István Székelyhon.ro 2013. szeptember 6.Kárpótlásra várnak a volt politikai foglyokTovábbra is megoldásra vár a kommunista rendszer által bebörtönzött, meghurcolt személyek kárpótlása – hangzott el pénteken a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége Csíksomlyón kezdődött kétnapos országos kongresszusán. Csíksomlyó és a Jakab Antal Tanulmányi Ház először adott helyet a szervezet országos kongresszusának, amelyre 45 területi és helyi szervezet több mint 200 tagot küldött. A megnyitón Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere gratulált a szervezőknek, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége Hargita Megyei Szervezetének, és úgy vélte, sokat köszönhetünk az egykori meghurcoltak áldozatvállalásának, példamutatásának, amellyel az elmúlt rendszert sikerült megdönteni. Üdvözölte a kongresszus résztvevőit a Hargita megyei önkormányzat részéről Rafain Zoltán önkormányzati képviselő is. A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Emigráció Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) küldötte azt mondta, a szövetség és az intézet közös kötelessége, hogy megismertessék a szabadságban született nemzedékekkel, hogy milyen szörnyűségeket kellett átélni akkor, és meg kell óvni őket a kommunizmus nosztalgiájától. Hozzátette, semmi sem fontosabb, mint az igazság, és a felelősök megbüntetése, a volt börtönparancsnok, Vișinescu elleni eljárás nem egyedi eset, mert újabbak követik. Egyúttal felkérte a meghurcolások tanúit, hogy az eseteket hozzák az intézet tudomására. A szervezet országos elnöke, Octav Bjoza beszámolójában rámutatott, folyamatos a tagság számának csökkenése, míg 1994-ben 120 ezer személy, idén július végén 53 795 személy részesült az 1990. évi 118-as számú törvény által nyújtott kedvezményekben. Nem történt előrelépés a volt politikai foglyoknak nyújtandó anyagi kárpótlás ügyében sem, amelyet a korábban a 2009. évi 221-es törvény hivatott rendezni, de azt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette. Az elnök elmondta, új törvénytervezetről tárgyaltak a minisztériumok képviselőivel, amelyet májusban kellett volna véglegesíteni, de ez még nem történt meg. A Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége a tárgyalások során az életben levő volt elítéltek számára minden börtönév után 20 ezer, a deportáltak számára minden év után 15 ezer eurós kárpótlást kért, az időközben elhunyt elítéltek esetében pedig a házastársaknak minden börtön- illetve száműzetésben töltött év után 10 ezer, illetve 7500 eurós összeget. Kovács Attila Székelyhon.ro 2013. november 20.Nagytusnád híres szülöttjére emlékeztekŐ sosem távolodott el szülőfalujától, a szülőfalu viszont eltávolodhat tőle, ennek az eltávolodásnak a neve felejtés – hangzott el azon a szerdai nagytusnádi ünnepségen, amelyen a falu szülöttjéről, Ábrahám Ambrus világhírű biológusról emlékeztek meg. Az esemény apropója a Kossuth-díjas akadémikus születésének 120. évfordulója volt. A helyi plébániatemplomban szentmisével kezdődött a megemlékezés. Ennek során Nemes István, az Imets Fülöp Jákó Általános Iskola tanára méltatta a település 1989-ben elhunyt világhírű tudós szülöttét. „Ő sosem távolodott el szülőfalujától, a szülőfalu viszont eltávolodhat tőle, s ennek az eltávolodásnak a neve felejtés. Illő tehát, hogy ahhoz, aki a távolság ellenére is oly közel volt falujához, most faluja közeledjék, és engedje, hogy közel kerülhessen kései falustársai szívéhez. Ez az ok, amiért most felelevenítjük a világhírű kutató, akadémikus, biológus és egyetemi tanár nevét” – fogalmazott Nemes. Az oktató Ábrahám életpályáját ismertette, hangsúlyozván, fő érdeme, hogy láthatóvá tette a láthatatlant. „Világunk tele van láthatatlan titkokkal, összefüggésekkel, szépségekkel, Isten rejtett teremtői gondolataival, amelyek izgalmasak, mélyek, és arra várnak, hogy valaki megpillantsa őket. Az igazi emberi élet pedig igyekszik megpillantani a láthatatlant” – mondta a pedagógus. A szentmise zárásaként Pál Vilmos helyi plébános kiemelte, a múltnak ösztönöznie kell bennünket arra, hogy minél jobban és hatékonyabban gyarapítsuk az elődeinktől kapott talentumokat. A megemlékezés koszorúzással és rövid kulturális előadással folytatódott az Ábrahám Ambrus tiszteletére a külső templomfalon elhelyezett emléktáblánál. Ezúttal Albert Gábor Árpád iskolaigazgató szólt az ünneplő közösséghez. Az intézményvezető a tantestület munkáját méltatta, megköszönve azt, hogy az elődök által képviselt szellemiségben nevelik a diákokat. „Erőt kell merítsünk őseink hagyatékából” – ez már Rafain Zoltán, a tusnádi közbirtokosság elnöke részéről hangzott el, aki szerint mindenkinek ki kell vennie részét a közösség, a falu építéséből. Rédai Botond Ábrahám Ambrus (Tusnád, 1893. nov. 20. – Budapest, 1989. jan. 11.) premontrei szerzetes a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára volt. Székelyhon.ro 2014. február 12.Tetemes kár érte a közbirtokosságokatTöbb millió lejre rúghat az állami erdészet által az erdőtulajdonosoknak okozott kár – hangzott el a Brassói Regionális Erdészeti-Vadászati Felügyelőség illetékeseinek, illetve a magánerdészetek és a közbirtokosságok vezetőinek szerdán megtartott csíkszeredai megbeszélésén. Azokról a területekről van szó, amelyeket úgy szolgáltattak vissza a tulajdonosoknak, hogy nem végezték el rajta a törvény által előírt faültetéseket. A brassói felügyelőség képviseletében Ion Munteanu a találkozón elmondta, a tulajdonosok nem várhatnak tovább arra, hogy bármilyen finanszírozást kapjanak a szóban forgó, erdészeti alapban levő földterületek újraültetésére, hiszen erre nem sok remény van. Éppen ezért mindenki saját maga kell elvégezze ezeket a műveleteket az általa adminisztrált erdős részeken. Az illetékes elmondása szerint ez azért is fontos, mert az ültetések elódázása további veszteségeket okoz a közbirtokosságoknak. „A történetben egészen 1998-ig is visszamehetünk. Az állami erdészet, azokon a területeken, amelyeket vissza kellett szolgáltasson a tulajdonosoknak, nem végezte el az újraültetéseket, noha erre vonatkozólag visszatartotta a pénzt” – fogalmazott Rafain Zoltán. A Csíki Közbirtokosságok Egyesületének elnöke hangsúlyozta, a vonatkozó jogszabályok kimondják, hogy azokat a területeket, amelyekről kitermelték a fát, két éven belül újra kell ültetni. Erre a célra az értékesített famennyiség árából 15-25 százalék közötti összeget vissza kell tartani. „Ezt a pénzt az állami erdészet annak idején vissza is tartotta, csak nem fektették be a törvény szerint. Véleményem szerint, és ezt ezen a megbeszélésen is elmondtam, ezt a pénzt valaki ellopta. Másnak nem lehet ezt minősíteni, hiszen az összegeket levonták, de a pénz sehol nem jelenik meg. Át sem adták a tulajdonosoknak, el sem végezték a munkát” – nyomatékosított az elnök. Elmondása szerint évekig kérték az állami erdészetet, adja át a pénzt, vagy végezze el a munkát. Bűnügyi feljelentést is tettek ebben az ügyben, ám az ügyészség lezárta a nyomozást, nem indított bűnvádi eljárást. „A veszteség az újraültetések elmulasztásából és az el nem végzett gondozásból több millió lejre rúg. Mivel sem az államtól, sem az állami erdészettől nem várhatunk pénzt, nincs, amit mást tegyünk, magunk kell elvégezzük a beültetést” – magyarázta Rafain. Hozzátette, noha a nyilvántartások szerint a csíki régióban mintegy 120 hektárt érint ez, valójában jóval nagyobb területekről van szó. Az egyesületi vezető szerint öröm az ürömben, hogy ettől az évtől új perspektíva nyílt az uniós pénzek lehívásában, hiszen most már a közbirtokosságok is hozzáférhetnek ilyen jellegű alapokhoz. Így több mint valószínű, hogy a csíki közbirtokosságok pályázni fognak a szóban forgó területek újraerdősítésére. Rédai Botond Székelyhon.ro, 2014. február 14.Nem látja a székely a fától az erdőtEgymásra dobálják a sarat közbirtokosságok és fafeldolgozással, illetve értékesítéssel foglalkozó cégek, önös érdekeik szem előtt tartásával vádolva a másikat az osztrák Holzindustrie Schweighoferrel folytatott viszonyban. Van olyan is, aki nem érti az osztrák céggel való riogatást, hiszen a kínai piac évek óta jelentős mennyiségben vásárol fel nyersanyagot Székelyföldön, erről viszont keveset beszélnek. Bombaként robbant több hónappal ezelőtt a hír, hogy a háromszéki Réty településen tervez fűrészüzemet létrehozni a Holzindustrie Schweighofer osztrák tulajdonú cég. A civil szféra azóta is tiltakozik az időközben elkezdődött és engedélyezett beruházás ellen, többen azt hangoztatva, hogy az erdők letarolása mellett több ezer székelyföldi munkahely veszélybe kerül. Az osztrák mágnás székelyföldi terjeszkedése a csíki közvéleményt is jelentősen megosztja. Rafain Zoltán: van, aki visszaél a bizalmunkkal „A közbirtokosságok számára az a legfontosabb cél, hogy hatékony erdőgazdálkodás mellett minél nagyobb áron el tudják adni a fát. A jövedelemből pedig a tagságnak jutalékot tudjanak osztani, illetve a helyi közösséget is támogathassák” – fejezte ki a közbirtokosságok általános álláspontját Rafain Zoltán. A Csíki Közbirtokosságok Egyesületének elnöke hangsúlyozta, a közbirtokosságok, lehetőségeik szerint, a helyi vállalkozásokat részesítik előnyben a kitermelt fa értékesítésekor. A probléma az, hogy ezen cégek jelentős része visszaél a bizalommal. „Sok esetben az történik, hogy az illető cég kitermeli a fát, majd eladja az osztráknak. Sajnos a székely nem az az ember, aki csapatjátékos” – osztotta meg véleményét az egyesületi elnök. Rafain úgy vélte, a liciteken kizárhatják a nemkívánatos felvásárlókat, erre a közbirtokosságok alapszabálya megfelelő jogi keretet nyújt. Ám mi értelme egy ilyen intézkedésnek – teszi fel a költői kérdést az elnök –, ha a fa úgyis az osztráknál köt ki? „Ahhoz, hogy egy ilyen méretű céggel fel tudjuk venni a versenyt, széleskörű összefogásra van szükség a közbirtokosságok és vállalkozók között. Többször beszélgettünk erről, ám nem sikerült továbblépni. Mindenki egyénileg szeret játszani” – nyomatékosított Rafain. Kulcsfontosságú az új erdészeti törvény A csíki közbirtokosságok egyesületének véleménye szerint hosszú távon nem vezet jóra az osztrákok székelyföldi terjeszkedése, hiszen amellett, hogy jó pár kis- és középvállalkozás megszűnését eredményezi, jelentős tényezővé válik az értékesítési piacon, vagyis eljöhet az az idő, amikor a Schweighofer szabja meg a faárat. „Ha azt foglalják bele az új erdészeti törvénybe, hogy csak kitermelt állapotban lehet eladni a fát, akkor úgy kell gondolkoznunk, mint közbirtokosságok, hogy kizárólag feldolgozásra adjuk tovább a fát, legyen az osztrák vagy bármilyen más vállalkozó. Ennek negatívuma, hogy a helyi kis cégek kiesnek a képletből” – magyarázta az elnök. Miért csak az osztrák a mumus, ha itt a kínai is? „Furcsának tartom, hogy mindenki az osztrák felvásárlóval foglalkozik, viszont a kínai piacról senki nem beszél” – említette Rafain. Hozzátette, a Schweighofer terjeszkedése egyfajta kettősséggel jár, hiszen munkahelyeket teremt amellett, hogy miatta talán meg is szűnnek állások. A kínai felvásárlókról viszont még ezt sem lehet elmondani. „A kínai még annyit sem tesz, hogy helyben munkaerőt alkalmaz, hanem egyszerűen elviszi a fát. Ezzel a kérdéssel senki nem foglalkozik” – jegyezte meg az egyesületi vezető. Szabó Károly: szélmalomharcot folytatunk „Mint egyszerű szemlélője a történetnek, úgy látom, a közbirtokosság egy gazdasági alapon működő rendszer, ami arról szól, hogy ha a vezetőség jó sokat oszt vissza a tagságnak, akkor visszaválasztják, s ha nem osztják a pénzt megfelelő módon, akkor kevés a valószínűsége, hogy tisztségben maradnak” – osztotta meg véleményét Szabó Károly. A Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatója úgy véli, sajnos pénzre megy a játék, így a vállalkozások egy része is megtalálja a módját annak, hogy a külföldi felvásárlónak adja el a kitermelt fát. Szabó szerint azonban még mindig vannak olyan cégek, amelyek küszködnek, hogy fennmaradjanak és helyi munkaerőt alkalmazzanak, de gyakorlatilag szélmalomharcot folytatnak. Nincs már közösségi érdek „Úgy látom, a közbirtokosságokat döntő többségben hozzá nem értő személyek vezetik. Olyanok vannak vezető tisztségben, akiknek nagyobb a hangerejük, vagy akit megválasztanak, de nincs végzettségük” – jelentette ki Szabó. A vállalkozók érdekvédelmi szervezetének vezetője szerint sokkal jobb megélhetést is tudnának teremteni magunknak Székelyföldön, viszont ehhez nincs meg a szükséges tudás, és hiányzik a közösségi érdek is. Molnár Judit: csak a haszonszerzés számít a közbirtokosságoknak „Felhívtuk a közbirtokosságok figyelmét a kialakult helyzetre, körleveleket küldtünk, próbáltuk meghívni őket találkozókra, mindhiába” – osztotta meg tapasztalatát a közbirtokosságok viszonyulásáról a zömében fával foglalkozó cégeket tömörítő ARBOR Vállalkozók Szövetségének elnöke. Molnár Judit úgy fogalmazott, a közbirtokosságok azzal érvelnek, hogy nekik a tagság irányába jövedelmet kell produkálniuk, így nem mindegy, mennyiért adják el a fát. „Mi hiába érvelünk a jövővel, hiába érvelünk azzal, hogy ha nem megy el a fa rönk formájában a megyéből, akkor embereknek marad itt munkahely és gazdasági potenciál. Ezt ők nem akarják érteni, mert azt mondják, tőlük a tagság pénzt követel. Nehéz nekik elmagyarázni, hogy a tagság ma itt van, holnap viszont az unokáknak nem lesz fa, és nem marad víz. Ezekkel az érvekkel nem lehet hatni a közbirtokosságokra” – említette a szövetségi vezető. Kiemelte, szerencsére vannak kivételek is: Csíkkarcfalván például nem engedik ki a fát a településről, a közbirtokosság csak helyi vállalkozónak adja el azt. „Szégyenlista” kellene Az a baj, hogy vannak olyan vállalkozók, akik visszaélnek azzal a helyzettel, hogy a közbirtokosságoktól fát tudnak vásárolni, és továbbadják azt az osztrák felvásárlónak – ismerte el Molnár. Meglátása szerint jó volna, ha ezekről a cégekről egyfajta szégyenlista készülne. „Azok a vállalkozások, amelyek tényleg csak kitermelik az erdőt és továbbadják a fát, nem nagyon volna mit keressenek Hargita megyében, mert veszélybe sodorják több ezer ember megélhetését” – monda el az ARBOR szövetség elnöke. Molnár szerint az is jelentős problémát jelent ebben az esetben, hogy maga a politikum sem a közösség érdekeit képviseli. „Az elöljárók sem értik meg, hiába hoz létre valaki egy gyárat száz embernek, ha attól több ezer munkahely kerül veszélybe. Az az érzésem, hogy a politikusaink nem gondolnak a holnapra, a jövőre, csak a mai politikai érdek vezérel mindenkit.” Jakab Imre: mi a cél valójában? „Ideális esetben a piacnak kellene meghatároznia azt, hogy a kitermelő hogyan viszonyuljon az értékesítéshez. Romániában viszont egyedi állapotok uralkodnak, ezért másfajta viszonyulást igényel a helyzet” – véli a csíkszentimrei közbirtokosság elnöke. Jakab Imre elmondta, összesen 1910 hektáron gazdálkodnak, és abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy korosztályonként egyenlő arányban oszlik meg a faállomány. Így a körforgást tartani lehet, ez biztosítani tudná azt, hogy hosszú távon zökkenőmentesen működjön az erdőgazdálkodás, természetesen ha az árak, az adók évente nem bonyolítanák a dolgokat. Hiszen csak a területadó, épületadó, illetve az erdészet szakszolgáltatásának ellenértéke évente megközelíti a 130 ezer lejt, ez mintegy 1500 köbméter fa értékének felel meg. Ennek az összegnek a tizenöt százalékát az újraültetési alapba kell befizetni, minderre rájön például kétfajta környezetvédelmi illeték, amit – mivel saját fűrésztelepe van a közbirtokosságnak – duplán fizetnek ki. És akkor még nem volt szó a fizetések után járó magas állami kötelezettségekről, illetve a jutalékok utáni adóról. „Mindezen költségeket a vágásra érett erdőből tudja biztosítani a közbirtokosság, az üzemtervbe foglalt formában és mennyiségben. Ezért jól meg kell fontolni, hogyan gazdálkodsz a lehetőségeiddel, hogy milyen árat kapsz az úgynevezett zöld aranyért” – említette az elnök. Jakab kiemelte, ezért sem mindegy, hogy a kitermelt fára köbméterenként mennyi pénzt kapnak, hiszen ha alacsony az ár, több fára van szükség ahhoz, hogy ki lehessen egyenlíteni a kötelezettségeket. „Ha helyi cégnek adom a fát, az mit tesz vele? Kivágja és eladja az osztráknak, tehát ő kapja a nagy pénzt. Így a közvetítőé a nagy jövedelem, a tulajdonosnak pedig marad az aprópénz” – írta le a helyzetet Jakab. Szerződés nélkül nincs piac A csíkszentimrei közbirtokosság vezetője szerint azért versenyképesebb az osztrák cég, mert szerződései vannak a kész árura. A helyi vállalkozónak viszont nincs a végtermékre szerződése, ezért piaca sincs. „Mi az elsőosztályú fát fűrészáruként egy udvarhelyi fafeldolgozó cégnek adjuk. A másodosztályú fát viszont már az osztrák viszi el, sokkal jobb áron, mint amit itt helyben adnának” – jelentette ki az elnök. „Feltevődik a kérdés, hogy mit képviselsz? Kínlódsz, hogy munkahelyeket tartsál fenn, vagy odaadod a fát liciten az osztráknak? Ne felejtsük, elnökként azért vagy választva, hogy az erdőtulajdonosok érdekeit tartsd szem előtt” – zárta mondandóját a közbirtokossági vezető. Rédai Botond Krónika (Kolozsvár), 2014. március 25.Hargitai projektek támogatását kérik a magyar államtólA Hargita megyében tapasztalt orvoshiány volt a fő témája a Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár csíkszeredai látogatása alkalmával tartott megbeszélésnek. Ezen Zsigmond Barna Pál főkonzul mellett többek között Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke, Szabó Barna megyemenedzser, Becze István és Rafain Zoltán megyei tanácsos vett részt. Elhangzott: a szakszerű egészségügyi ellátást helyben hozzáférhetővé kell tenni azok számára, akik pénz- vagy időhiány miatt nem tudják távoli egyetemi központokban kezeltetni magukat. Erre az orvosok számára bérelhető lakások biztosítása jelenthet megoldást. Az utóbbi években már történtek lépések ez ügyben, de mivel a következendő időszakban, egy újragondolt szakemberpolitika révén számos fiatal szakorvos érkezik a kórházba, további lakásokra lenne szükség, mondták az elöljárók, akik a magyar kormány segítségét kérték ehhez. A Hargita megyei önkormányzat képviselői a szakoktatás fontosságáról is tájékoztatták a helyettes államtitkárt. Rámutattak, ma a fiatalok már nem Magyarországon keresnek munkát, hanem nyugatabbra utaznak, ami nemzetstratégiai szempontból kedvezőtlen helyzetet eredményez. Ezt a tendenciát hivatott visszafordítani a megyei tanács javaslatára indított, a szakoktatás fejlesztését célzó civil együttműködés. A Hargita Megyei Művészeti Népiskola például hiánypótló ácsképzési programot dolgozott ki, közép- és hosszútávú céljuk, hogy minél több fiatalt ösztönözzenek a hagyományos ácsszakma magas szintű elsajátítására. Ez nemcsak az ő megélhetésüket biztosíthatja, akár saját vállalkozást is létrehozhatnak, ahol újabb szakembereket alkalmazhatnának. Ez a folyamat szerves része annak a regionális törekvésnek, amely a helyi gazdaság önellátó képességének erősítését szolgálja, mutattak rá a székelyföldi elöljárók, arra kérve a magyar kormányt, hogy támogassa a népi mesterségek, hagyományok megőrzését célzó törekvéseiket. Répás Zsuzsanna projektelképzelések bemutatására és kidolgozására kérte fel őket. A megbeszélés másik kiemelt témája az épített örökség védelme, ezen belül a székely kapuk megőrzése volt. Megemlítették többek között a máréfalvi Kovács Piroska Európa Nostra-díjas néprajzkutató munkásságát is, aki sokat tett és tesz a székely kapuk megmentéséért. Mivel a megyei tanács egy éve nem tudja a Kölik Hagyományőrző Művelődési Egyesület tagdíját fizetni – a román kormány ugyanis nem hagyta még jóvá a közhasznú társaságok támogatását –, Borboly Csaba arra kérte Répás Zsuzsannát, hogy a magyar kormány biztosítsa ezt az összeget. A helyettes államtitkár ígéretet tett arra, hogy mielőbb megoldást keresnek a problémára. A Hargita megyei vendéglátás és turizmus szintén témája volt a megbeszélésnek. Tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak székely termék, hanem székely szolgáltatás is létezik, mutattak rá a megyei elöljárók, akik a kettőt együtt szeretnék elérhetővé tenni minél több magyarországi számára. Olyan élményekkel és célpontokkal akarják Székelyföldre csalogatni a turistákat, amelyekkel nemcsak a nehézkesebb idejutást tudnák kárpótolni, de életre szóló élményekkel is gazdagítanák a látogatót, hangzott el. Borboly Csaba a román–magyar együttélési programokat és a Kelemen–Görgény Fejlesztési Társulást is bemutatta, arról tájékoztatva Répás Zsuzsannát, hogy normalizálni szeretnék a két nép közötti viszonyt. Hargita megyében – ahol a románság aránya 20 százalék alatti – ez részben már megvalósult, és a megyei elöljáró szerint hasonló kísérletet lehetne tenni Erdély más megyéiben is, főleg ott, ahol a népességi arányok hasonlók, csak a románság javára. Borboly Csaba azt reméli, hogy a fejlesztési társulás megalakításának jó példája átvihető más erdélyi megyékbe vagy a Kárpát-medence más szegleteibe is. Krónika (Kolozsvár), 2015. március 12.Rafain Zoltán mandátum nélkül maradtKét pert és megyei önkormányzati képviselői mandátumát is elveszítette Rafain Zoltán, aki korábban az RMDSZ-t képviselte a testületben. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenségi megállapítása és egy olyan, közös költséggel kapcsolatos, vitatott szerződés vezetett idáig, amelyre szerinte nem is volt szükség. Közel három éve, 2012 júniusában egy, az ANI által közzétett jelentés összeférhetetlenséget állapított meg számos önkormányzati képviselővel kapcsolatban. Köztük volt a csíki Rafain Zoltán is, akit egy, a megyei tanáccsal kötött ingatlanfenntartási szerződés miatt marasztalt el az ügynökség. A megyei önkormányzati képviselő, aki abban az évben is mandátumot szerzett, azt mondta, nem lát törvénytelenséget, később pedig bíróságon támadta meg a megállapítást. Ezt a fellebbezést viszont a marosvásárhelyi ítélőtábla elutasította. „Nem fellebbeztem tovább, mert azt mondtam, nekem igazam van, közben kiderült, hogy nincs” – mondta kérdésünkre Rafain. 2014 júniusában Rafain Zoltán megyei önkormányzati képviselői mandátumát Hargita megye prefektusa egy rendelettel felfüggesztette. Az akkori képviselő-testületi ülésen Rafain még azt mondta, remélhetőleg csak ideiglenesen, néhány hónapra marad távol, amíg a bírósági eljárás lezárul ügyében. Nem így történt. Noha a közigazgatási bíróságon támadta meg a rendeletet, keresetét a marosvásárhelyi ítélőtábla idén februárban véglegesen, a további fellebbezés lehetősége nélkül elutasította. „A mai napig nem tartom jogosnak ezt az eljárást, az ügyvédek is azt mondják, hogy ha nem volna most ez a gyakorlat, hogy mindenkit ijesztgetnek, akkor biztosan meg is kellett volna nyernem. Még egy tollvonásnyi hiba sem volt abban, amiért ez elindult” – értékelt Rafain, hozzátéve, számára nem létkérdés, hogy megyei önkormányzati képviselő legyen. Az ítélőtábla döntéséről az intézmény honlapjáról értesült, írásbeli közlést még nem kapott. Az ő helyét a megyei önkormányzati képviselő-testületben Kozma István Florin foglalta el. Rafain Zoltán egy, közös költséggel kapcsolatos szerződés miatt került az ANI látókörébe, miután a megyei önkormányzat vásárolt egy lakást egy lakástulajdonostól abban a lakóparkban, ahol ő ügyvezetőként dolgozott. Nem lévén lakószövetség, a cég végezte a költségek számlázását a megyei önkormányzat által megvásárolt lakásban lakó személynek, egy szerződés alapján, amit Rafain írt alá. Ő utóbbit nem tartotta szükségszerűnek, a szerződés megkötéséhez viszont állítása szerint a megyei önkormányzat jogi osztálya ragaszkodott. „Én azt mondtam, nem kell szerződés a közköltséghez, ő erőltette, hogy szerződés kell, aminek ez lett a vége” – mondta kérdésünkre Rafain Zoltán, Egyed Árpád megyei főjegyzőre utalva. Megkérdeztük Egyed Árpádot is, aki viszont kijelentette, ehhez és hasonló szerződésekhez nincs köze a jogi osztálynak, mivel ezek a vagyongazdálkodási osztály hatáskörébe tartoznak, a jogi osztály legfeljebb láttamozhat. Kovács Attila Székelyhon.ro 2016. február 29.A Csíki Közbirtokossági UnióA 2000-ből származó 1-es számú törvény megjelenése után egy csapatnyi csíki ember úgy gondolta, véget kell vetni az állami erdészet monopóliumának, és hosszas harcok után sikerült elérniük, hogy megalakuljanak a magánerdészetek. Rafain Zoltánnal, a Csíki Közbirtokossági Unió elnökével beszélgettünk a magánerdészetek megalakulásáról, a kezdeti nehézségekről, az unió szerepéről. „Megjelent 2000-ben a föld- és erdőtulajdon visszaszolgáltatását szabályozó 1-es számú törvény, de egyáltalán nem akartak hallani arról, hogy az erdőket visszaadják. Az állami erdészettel vívtuk a harcot, hogy adja át a területeket. Ennek kapcsán kezdtem összehívni Tusnádon a kultúrotthonban a parlamenti képviseletünket és a közbirtokossági vezetőket. Kezdetben Kovászna és Maros megyéből is eljöttek a megbeszélésekre, és így alakult ki a birtokosságok egyesületének, az uniónak a megalakítási igénye” – emlékezett vissza Rafain Zoltán. Magánerdészetek alakultak Az elnök elmondta, nem tudtak megegyezni az állami erdészettel, mivel az az erdők adminisztrálásáért akkora összeget kért, hogy a közbirtokosságok bevételét mind oda kellett volna adni, vagy csak abban az esetben kaptak volna egy bizonyos összeget a birtokosságok, amennyiben év végén maradt volna pénz. Ezt nem tudták elfogadni, így fő célul kitűzték a magánerdészetek megalakítását. „2001–2002-ben zajlottak ezek a harcok. Belekapaszkodtunk egy hiányos jogszabályba, amely azt írta elő, hogy egy magánszféra is alakíthat erdészetet. Viszont semmiféle előírás nem volt arra vonatkozóan, hogy ezeket hogyan is lehet megalakítani. Ki kellett harcoljunk egy miniszteri rendeletet, amelyet az akkori mezőgazdasági miniszter, Ilie Sârbu alá is írt. Így alakulhattak meg a magánerdészetek. Ezt a munkát elvégeztük talán az ország más településeinek javára is, hiszen ebből a rendeletből egy országos szabályozás született, és ez a csapat volt, mely hetente kétszer Bukarestben ösvényelt és nyitogatta az ajtót. A végén már úgy voltunk, a kapus meg sem állított a minisztériumban, azt hitte, ott dolgozunk” – elevenítette fel Rafain. Eltűnt a rendelet Az elnök azt is elmondta, miután végre a mezőgazdasági miniszter aláírta a rendeletet, hazajöttek Bukarestből, és várták, hogy jelenjen meg a Hivatalos Közlönyben. Hiába, ugyanis a rendelet eltűnt. „A minisztérium és a Hivatalos Közlöny közötti úton a rendeletet ellopták. Ilyen nyomások mellett dolgoztunk, és kezdtünk ismét Bukarestbe járni. A miniszter újra aláírta más iktatószámmal, autókba ültünk, és konvojjal átmentünk a Hivatalos Közlöny épületébe, és amíg ott nem iktatták, addig nem jöttünk el. Így született meg aztán az a rendelet, hogy Romániában megalakíthatók a magánerdészetek. Kértük az állami erdészetet, hogy adják át a területeket, de nem akarták. Arra a döntésre jutottunk, hogy mivel mi is hivatalosan megalakult erdészeti szerv vagyunk, kezdjük el leltározni, ami van. Megkötöttük a közbirtokosságokkal a szerződéseket az erdők átvételére. Amikor már harmadik napja leltároztunk az erdőben, kezdtek megjelenni az állami erdészet alkalmazottai, s mondták, mostanig ők vigyáztak az erdőkre, nem kellene bezárassuk őket. Mert olyan szigorú módszerrel fogtunk neki leltározni, hogy abból nagy problémák lettek volna. És így aztán gyorsan átadták a területeket, csak nagyobb cirkuszt ne csináljunk.” Fenyegetéseket is kaptak A folyamat nem volt könnyű, számtalanszor megfenyegették az unió megalapítóit. Ugyanakkor nem volt anyagi tőke a hátuk mögött, mindent saját zsebből fizettek, amint Rafain hangsúlyozta, nem kis anyagi erőfeszítés volt mindez. „Hála Istennek, a szüleim is odaálltak, apám azt mondta: fiam, ha nekifogtál, csináld végig, s ha nem elég a pénzed, ott van a nyugdíjunk. Ilyen harccal valósítottuk meg. Szerencsére, volt egy kitartó csapat is.” Harmincegy tag A Csíki Közbirtokossági Unió erdészete közel negyvenezer hektár erdőt adminisztrál, 31 közbirtokosság tartozik ide. A közbirtokossági területeken kívül az erdészet még egyházi erdőket, magánerdőket is kezel, de magának az uniónak csak közbirtokosság lehet tagja, és csak az a birtokosság, amelyiknek ez a magánerdészet adminisztrálja az erdőit. Az évek során volt olyan közbirtokosság, amelyik más erdészettel kötött szerződést, de olyan is, amely ehhez a magánerdészethez igazolt át. „Nem jövedelemorientált a magánerdészetünk, ezért alacsony áron tudunk szolgáltatást biztosítani. Úgy vesszük, hogy egy családon belül végzi mindenki a dolgát. Az erdészetre hárul az erdőgazdálkodás szakmai része, az őrzés, ültetés stb.” Közös érdekképviselet Az elnök rámutatott, maga az unió érdekképviseletet is ellát. A közbirtokosságok működésébe ugyan nem szól bele, minden közbirtokosság végzi a dolgát, ahogy jónak látja, az unió nem foglal állást, ami a belső ügyeket illeti. Mindenik közbirtokosság maga kellett visszaszerezze a területeit, az erdészetnek a jogásza viszont sok segítséget nyújtott számukra. Amint Rafain fogalmazott, az uniót egyfajta védőhálónak is lehet nevezni azokban a problémákban, ami közös. Ilyenkor uniószinten lépnek fel. „Ez tavaly tavasszal is megtörtént, megint kellett a mezőgazdasági minisztérium ajtaját nyitogassuk. Ugyanis egy adott pillanatban a bérlő nagyobb akart lenni, mint a tulajdonos. A területalapú támogatások esetében úgy szólt a vonatkozó jogszabály, hogy a közbirtokosságok mint tulajdonosok, le sem tehetik a kérést a legelőtámogatásra, csak az állattartó gazdák. Minden egyes közbirtokosság egyöntetűen igazságtalannak tartotta ezt, hiszen a tulajdonjogot nem szabadna felülírják a bérlőnek a jogai. Aztán az utolsó percben, úgymond a halálból vissza lehetett hozni, hogy a közbirtokosságok is letehették a támogatásra a kérést. Az APIA-támogatás elég nagy bevételt jelent a közbirtokosságoknak, mert egyes birtokosságoknak nincs olyan erdőállományuk, amelyet ki tudnának termelni, és talán a legelőtámogatás nélkül bajban is lennének.” Közbirtokosságok a közösségért Rafain rámutatott, jelenleg viszonylag jól állnak a közbirtokosságok: ahhoz képest, hogy 2000-ben a nulláról indultak, ma már szinte mindegyiknek saját székháza van, megteremtették a működésükhöz szükséges infrastruktúrát. Ugyanakkor a közbirtokosságok mindenhol segítik az adott közösséget, az egyházat, az oktatási intézményeket. Kultúrotthonokat, templomokat újítanak fel, ravatalozókat építenek, utakat javítanak, ösztöndíjakat adnak stb. Tragédiáknál, tűzeseteknél segítik a károsultat. „Megérte a harc, hiszen a közösségnek a javait szereztük vissza, a közös tulajdonát. Igaz, mai napig is vannak még igények, visszaadásra váró területek.” Székházat építenek A Csíki Közbirtokossági Unió nemrég tartotta közgyűlését. Az itt született döntés alapján – egy hektár harminc áras területre – egy saját székházat építenek az uniónak és az erdészetnek Csíkszeredában. „Ez egy újabb kihívás. Az építéshez szükséges összeggel a közbirtokosságok a területeik arányában fognak hozzájárulni. Ez egy szükséges dolog, évek óta bérben vagyunk, annyi pénzt kifizettünk már, hogy egy épületet felépíthettünk volna. Most már mindenik közbirtokosságnak van saját székháza, eljött az idő, hogy ennek az egész közösségnek is legyen.” Péter Beáta. Székelyhon.ro 2017. február 20.Csíki Magánjavak: közösen kell tenni a cél eléréséértMintegy száz küldött vett részt hétfőn a Csíki Magánjavak tisztújító közgyűlésén. A találkozás jó alkalom volt arra is, hogy a jelenlevők egymást megerősítsék abban, hogy közösen tudnak eredményeket elérni. A leköszönő igazgatótanács beszámolója a mandátum időszakáról, a 2016-os év tevékenységi beszámoló, valamint ugyanerre az évre vonatkozó pénzügyi jelentés, a 2017-es év tevékenységi és pénzügyi terv, az igazgatótanács és cenzorbizottság megválasztása, illetve különfélék szerepeltek a Csíki Magánjavak hétfői közgyűlésének napirendjén. A megyeházán tartott gyűlésre – a közbirtokossági elnökök, polgármesterek, önkormányzatok képviselői mellett – meghívták Darvas Kozma József római katolikus esperest, Farkas Balázs konzult, Sógor Csaba EP-képviselőt és a sajtó képviselőit is. „Nem az erdőt tartom a legnagyobb értéknek, hanem hogy ennyien egy asztalhoz le tudunk ülni, hogy ennyi embernek fontos a holnap. (...) Persze, jó lenne, ha visszaadnák a javakat, de ha soha nem adják vissza, akkor is dolgoznunk kell” – hívta fel a figyelmet Böjte Csaba, a Csíki Magánjavak elnöke. Bíró Albin, a magánjavak alelnöke beszámolójában kitért az elkobzott erdővagyon és több ingatlan visszaigénylési pereire. Rámutatott, ha kell, Strasbourgig mennek megkeresni az igazságot. Kiemelte, a négyévenként megtartott közgyűlésre azért is szükség van, hogy egymást megerősítsék abban, hogy együvé tartoznak, és ezekről a bizonyos „magánjavakról”, erkölcsi és anyagi javakról nem mondanak le. Kolumbán Tibor ügyvéd, igazgatótanácsi tag elmondta, addig is, amíg a tárgyalásokon előrelépés történik, folytatják a munkát. Ugyanakkor igyekeznek a nagyközönséggel is megismertetni a Csíki Magánjavak történetét, törekvéseit, honlapot és közösségi oldalt terveznek létrehozni. Mátéffi Győző, a csíksomlyói közbirtokosság elnöke javasolta, vonják be a közbirtokossági tagságokat a Csíki Magánjavakba, Darvas Kozma József esperes pedig pénzbeli felajánlást is tett. „Nagyon fontosnak tartom a Csíki Magánjavakat, és négyezer lejjel fogjuk támogatni az ügyet. Ha akarjuk, akkor valóság lesz minden.” Rafain Zoltán igazgatótanácsi tag javaslatára a jelenlevők közösen imádkoztak azért, hogy a Csíki Magánjavak ügyei jó irányba haladjanak. Péter Beáta Székelyhon.ro lapozás: 1-26
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
